Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekes és furcsa állatok

15 fura állat, amelyekről talán
nem is hallottál ezidáig.

 

Scotoplane (Scotoplanes globosa)

A scotoplane az óceán fenekén lakik, pontosabban az Atlanti, Csendes
és Indiai óceánok fenéksíkságain, legalább 1000 méter
mélységben. A scotoplane a tengeri uborkák osztályába tartozik. 
A scotoplane üledékfaló, vagyis a mélytengeri iszapból nyer ki
organikus részecskéket, ebből táplálkozik.

furcsa-teremtmények-01

Okapi (Okapia johnstoni)

Az okapi (Okapia johnstoni) erdei életmódot folytató,
afrikai állat a zsiráf legközelebbi rokona, egyben az egyik
legkésőbb felfedezett nagy testű afrikai vad. Leveleket,
gumókat és hajtásokat fogyaszt, étrendjében körülbelül 100,
emberre általában mérgező növényfaj szerepel.

furcsa-teremtmények-02

 Tüskés ördög (Moloch horridus)

A tüskés ördög a hüllők osztályába, valamint a pikkelyes
hüllők rendjébe és az agámafélék családjába tartozó faj. 
Ausztrália nyugati és középső részének félsivatagjaiban, 
sivatagjaiban honos. Farkával együtt a testhossza 20 centiméter.
Tüskéi arra szolgálnak, hogy elrettentse támadóját amikor táplálkozik. 
Hangyákkal táplálkozik, melyet hosszú, ragadós nyelvével szed össze.

furcsa-teremtmények-03

 Papucscsőrű madár (Balaeniceps rex

A papucscsőrű madár vagy papucscsőrű gólya a 
 gólyaalakúak rendjébe tartozik. Füves mocsarak, 
papirusz mocsarak lakója. A felső-Nílus, Kongó és
 Zimbabwe területe az élettere. Hossza 120 centiméter,
 szárnyfesztávolsága legfeljebb 2 méter és magassága
körülbelül 115 centiméter. Megeszi a halakat, kisebb 
madarakat, kígyókat, békákat.

furcsa-teremtmények-04

Indiai bíborbéka (Nasikabatrachus sahyadrensis) 

Az India déli részén, a Nyugati-Ghatok hegyvidékén
honos bíborbéka olyannyira különbözik más békafajoktól,
hogy külön rendszertani családba sorolható. Mivel a bíborbéka
az ideje nagy részét a földfelszín alatt tölti ezért látványa igazi
ritkaságnak számít. Akár 4 méteres mélységbe is leássa magát
termeszek után kutatva és csak a monszun idején jön a felszínre
a párzási időszakban.

furcsa-teremtmények-05

Papagájhal (Scarus coeruleus)

A Scarus a valódi csontoshalak főosztályának a
 sugarasúszójú halak osztályába, ezen belül a 
sügéralakúak rendjébe és a papagájhalfélék családjába
 tartozó nem. A Scarus nem fajai az Atlanti-óceán, az
 Indiai-óceán és a Csendes-óceán trópusi vizeiben élnek 
korallzátonyok mentén. Táplálékuk a zátonyon élő algák,
kiegészítve korallpolipokkal.

furcsa-teremtmények-06

Blobfish (Psychrolutes marcidus)

Psychrolutes marcidus mélytengeri halfaj angol neve blobfish.
 Az állat a 2013-ban az Ugly Animal Preservation Society
(Egyesület a Ronda Állatok Megmentéséért) és a newcastle-i
British Science Festival közös szavazását a legrondább állatok
körében megnyerte. Ez a hal a Csendes Óceánban, Ausztrália vizeiben,
100-2800 méteres mélységben él. Alapvetően sodródik,
így más halaknál kevesebb táplálékra van szüksége.
A tengerfenék közelében tartózkodva mindent fogyaszthatót
megeszik ami a szája elé kerül. Gyomortartalma alapján leginkább
a rákokat kedveli.

furcsa-teremtmenyek-19

Szajga-antilop (Saiga tatarica

A szajga-antilop egy veszélyeztetett faj, az emlősök osztályába
tartozik. A szajga Közép-Ázsia hatalmas füves síkságain él. 
Tápláléka lágy szárú növények, alacsony növésű bokrok, zuzmók 
és fűfélék; több mint 120 növényfajt fogyaszt. A szajga 6-10 évig él.

furcsa-teremtmények-08

 Glaucus atlanticus

A Glaucus atlanticus egy kis méretű kék-tengeri csiga.
Ez a nyílt tengeri csupasz kopoltyús csiga, megtalálható
a világ óceánjaiban a mérsékelt övi és trópusi vizekben.
 Átlagos mérete maximum 3 cm. A Glaucus atlanticus más,
nagyobb nyílt tengeri organizmusokra vadászik és időnként
saját fajtársuk is áldozatukká válik.

furcsa-teremtmények-09

Pacu-hal

A pacu nevű hallal többnyire Dél-Amerikában az 
Amazonas és az Orinoco folyókban és Pápua Új-Guineában
 találkozhatunk. A piranha rokonaként emlegetett hal 27-28
kilósra is megnőhet, gyümölcsökkel és kisebb halakkal táplálkozik.
Fogai laposabbak és erősebbek, mint ragadozó rokonáé, egészen
hasonlítanak az emberéhez.

furcsa-teremtmények-10

Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum)

A kacsafarkú szender  a rovarok  osztályának a
 lepkék rendjéhez, ezen belül a szenderfélék 
családjához tartozó faj. A lepke erdei tisztásokon,
erdőszéleken repül, de gyakori a kertekben is. 
Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára
lebeg előttük, és igen hosszú pödör nyelvével szívja a 
nektárt. Röpte rendkívül gyors.

furcsa-teremtmények-12

 

Sáskarák (Stomatopod)

A sáskarákok a rákok külön rendjébe, a fogólábú rákok
(Stomatopoda) közé tartoznak. Az akár 30 centiméteres
hosszt is elérő ragadozó rákok neve onnan ered, hogy az
egyik állkapcsi pár lábuk az evolúció során nagyon hasonlóvá
alakult az imádkozó sáskákéhoz. Ezzel kapják el zsákmányukat,
a közelükbe tévedő halakat. A mediterrán vizektől a trópusi
tengerekig majdnem 400 fajuk fordul elő. A sáskarákok legfőbb
különlegessége az összetett szemük. Az ízeltlábúak közül nekik
van a legélesebb látásra alkalmas, ráadásul nyeleken mozgatható
szemük. De még ezzel sem elégednek meg: a szemükben 16 féle
fényérzékelő sejt (fotóreceptor) található, ezek közül 12 a színlátásért felel.

furcsa-teremtmények-13

 

Atretochoana Eiselti

 Az Atretochoana Eiselti a lábatlan kétéltűek (Gymnophiona)
 rendjébe, azon belül a féreggőtefélék családjába (Caeciliidae) tartozik.
 Alig tudnak róla valamit eddig összesen 8 példányt láttak.
 Valószínűleg vízben él, hátán húsos uszony fut végig, és jellegzetes,
 lapos feje nagy szája van. Ez a legnagyobb méretű tüdő nélküli
 négylábú állat (de a lábai visszafejlődtek).

furcsa-teremtmények-15

 

Goblin cápa (Mitsukurina owstoni)

 A Goblin cápa (kobold cápának is hívják) az egyetlen élő
 mélytengeri cápafaj. Legjellemzőbb sajátossága a feje végén
 lévő hosszú lapátalakú, csőrszerű megnövekedés, ami valójában
 a cápa orra. A kobold cápa azokat a mélységeket kedveli, ahová
 a napfény már nem ér el, 200 métertől 1500 méterig találkoztak
 már velük. Mind a mai napig, mindössze 45 ilyen példányról tud
 a tudomány.

furcsa-teremtmények-17

 

Piros szájú denevérhal (Ogcocephalus Darwini)

A vörösajkú denevérhal Galapagos környékéről ismert,
ahol jellemzően a 30 méternél nagyobb mélységekben
tartózkodik. Piros szája legfőbb jellegzetessége.
Nem igazán jó úszók, úgy alakultak hátsó uszonyai, hogy a
tengerfenéken szinte sétálnak.

furcsa-teremtmények-18



Most menj a legelejére és nézd végig megint a képeket:
-elfogadnád őt?
-mi lenne ha a kezedbe lenne?

Ezekre válaszolj egyesével!!:) smileylaughwinkcheeky

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nem látom értelmét az ilyen állatoknál

(uriszabinajudit88@gmail.com, 2019.01.17 16:24)

Nem ,lehánynám magam